Akik szeretik a hosszú, linkekkel ellátott cikkeket....
Pár hete nagy viták zajlottak a tejfogyasztás, tej bevezetése körül. Bár az egyik gyerek már rég túlvan a tej-bevezetésen, a másik meg hosszú hónapokig anyatejen fog még reményeim szerint élni, a tej világnapja alkalmából igyekszem idejében körbejárni a témát. Ugyanis eme több ezer éves kalcium- és ásványi anyag-forrás ünneplésére világnapot szenteltek a táplálkozással, egészségüggyel és tejtermeléssel foglalkozó nemzetközi és hazai szervezetek, a tejet világnappal ünneplő 160 országban azonban e jeles nap dátuma nem mindig esik egybe. Noha a Nemzetközi Tejszövetség 1957-ben május utolsó keddjét nevezte ki erre a célra, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) 2001-től már konkrét dátumot, június 1-jét jelöli meg világnapnak, amitől mi magyarok kissé eltérünk, mivel az idén június 16-án emlékezünk meg a tejről, illetve a tej élettani hatásairól
Ezt a posztot pedig körülbelül olyan nehezen szültem meg, mintha meg kéne innom, eh, egy pohár tejet. Ugyanis én lelkesen keverem müzlihez, főzöm főzelékbe, pudingba és palacsintába, csak úgy simán meginni, azt ne kelljen. Minden terhességemnél nagy erőpróba volt az „olcsóbb” fajta zsemle-tej cukorpróba, mivel ezen a két alkalmon kívül talán húszéves korom körül ittam utoljára simán tejet, amikor épp vegetáriánus voltam, és aggódtam, nem leszek-e tápanyaghiányos. Nem lettem, de a tejre úgy magában fogyasztva nem tudtam rászokni. A gyerek viszont issza, ezzel hozva a átlagot, amit egy pár hete bemutatott kutatás is ismertetett, ami szerint a gyerekes családok a magyar népességben a legnagyobb tejfogyasztók, és a magyarok általánosságban szeretik a tejet. Habár a dietetikus szakemberek által ideálisnak vélt napi fél liter mennyiségtől messze elmarad alig napi 2 deciliteres, azaz
A Tetra Pak Hungária Zrt. statisztikái szerint ugyanis az egy főre vetített tejfogyasztásunk megelőzi például a tejipari szempontból fejlődő piacnak számító Kína (19 I / fő), vagy Bulgária (22,6 I / fő), de még a sajtjaikról is híres franciák (
Jelenlegi ismereteink szerint a rendszeres és tudatos tejtermelés és –fogyasztás egészen i.e. 5000-re nyúlik vissza. Az állatokat kezdetben húsuk miatt háziasító elődeink ugyanis egy idő után felismerték, hogy bizonyos állatfajták húsukon kívül más élelmiszerforrásként is hasznosíthatók. Tehéntejet emberi táplálékként először a Közel-Keleten kezdtek fogyasztani. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a
A Velvet cikke (LINK) nemrég már bemutatta, hogy miféle tévhitek keringenek mostanság a tej körül. Ehhez járulnak a gyerekekről, hozzátáplálásról szóló ilyen-olyan ajánlások és hiedelmek. A végső lökést a Tej világnapján túl a poszt megírásához az adta, hogy az egyik Poronty-olvasó talált olyan ajánlást is, miszerint tejet 3 éves korig ne adjunk a gyereknek.
Aha, ahogy Móricka elképzeli. Anyatejes főzelék, tápszeres palacsinta? Elkezdtem kotorászni az ajánlásokban, mivel ekkora étrend-reformra nem vagyok felkészülve, háromfelé főzni meg nem tudok és nem akarok. Szerencsémre a kikutatott ajánlások továbbra is a már megszokott, egy éves kort jelölték meg, illetve a tejtermékek fokozatos bevezetését – 9 hónapos kor körül már lehet próbálkozni joghurttal, esetleg sajttal, és a tejadagot 12 hónapos kor után is fokozatosan emeljük 18 hónapos korig, napi egy kis pohárkával kezdve. Az ajánlások szerint, főleg 2 éves kor alatt, a teljes tej, és nem az alacsony zsírtartalmú az ajánlatos, a túlsúlyos gyereknél pedig a mennyiség csökkentése, nem pedig a „diétásabb” változat kínálása a helyes út. Ami a tejpártiak érveit illeti, szerintük a tej zsírban és vízben oldódó vitaminokat egyaránt tartalmaz, és utóbbiak közül különösen a környezeti ártalmakkal (sugárhatás, fertőzések) szemben védőhatást nyújtó B-vitamin-csoport tekintetében értékes vitaminforrás a tej, hiszen rendkívül gazdag - a daganatképződéssel szemben is ellenhatást kiváltó - riboflavinban (B2-vitamin) és kobalaminban (B12-vitamin).
A tejben lévő kálium vérnyomáscsökkentő hatással bír, tejmagnézium tartalma pedig a szívizomzat erősítőjeként ismert
A „milyen tejet” témakörben a legtöbb idegen nyelvű forrás sem mondott mást, mint a témával foglalkozó magyarok ( Miháldy Kinga, az Országos Élelmezés-és Táplákozástudományi Intézet dietetikusa a Tetra Pak felkért szakértői, védőnők és gyermekorvosok). Ma beszélünk biotejről, sovány tejről, nyers tejről, pasztörizált és UHT tejről. A tej pasztörizálása előtt nagyanyáink általában a tejet gyereknek csak forralva adták, a pasztörizálás hasonló funkciót tölt be, tehát a tej nem egészségesebb nyersen, és régen sem itták az egészen kicsik úgy, ahogy a tehénből kijött. Pedig akkoriban növényvédőszerek, hormonok és antibiotikumok még kevésbé szennyezték a tejet – ezek az összetevők ugyanis sokszor sokkal több gondot okoznak, mint a tej maga. Az organikus tenyészetből származó tejnek ezek miatt lehet magasabb az értéke – de ezt a legtöbb helyen ugyanúgy pasztörizálják, mint „sima” társát.
Jelenleg a tejkedvelő magyarok 41%-a naponta, 33%-a hetente többször, 10%-a hetente egyszer, 8%-a havonta 1-2 alkalommal, 5%-a ritkábban, a fennmaradó 4%-a pedig allergia vagy tejcukor érzékenység miatt soha nem iszik tejet. (Ez az úgynevett laktóz intolerancia, a lakosság 2–10%-nál fordul elő.). A Tetra Pak Hungária Zrt. adatai szerint vásárlásai és tejfogyasztása során a magyar lakosság 18%-a házi kimért tejet, 20%-a zacskós tejet, 31%-a friss, dobozos tejet, ugyancsak 31%-a pedig dobozos UHT tejet iszik.
Letagadhatatlan ugyanakkor, hogy néhány (kisebbségben maradó) forrás egyáltalán nem is ajánlja egészségügyi okokból a tejtermékeket, legalábbis nagyobb mennyiségben (ezt az irányzatot képviselte Opti cikke is itt a Porontyon, hogy a gyerek nem kisborjú, „akinek” a tej valójában készült), volt olyan forrás is, amely a tej D-vitamin vagy a kalciumtartalmának hasznosítását, illetve annak mértékét is kétségbe vonta, miközben sok kellemetlen tünetért (emésztési problémák, nyálkaképződés, túl sok koleszterin és telített zsírsav bevitele, ami kardiovaszkuláris betegségekhez vezethet) a fejlett államokban megfigyelhető, gyakori, nagy mennyiségben történő tejtermék-fogyasztást okolja. A nemrég elhangzott magyar szakvélemény ezekkel szemben azt állítja, a tej élettanilag hasznos, jól emészthető táplálék egészségtelen zsírok nélkül, miközben az UHT technológiával hőkezelt tej is megőrzi teljes vitamin-és ásványi anyag tartalmát, miközben tartósítószert annak ellenére nem tartalmaz, hogy a többség „tartós tejnek” hívja.
Laikus szülőként tehát megnyugodtam, a legtöbb ajánlás nem kívánja, hogy a család a legkisebb családtag 3 éves koráig anyatejes, vagy tápszeres főzeléket fogyasszon, ha nem akarnak többfelé főzni, és a tejmentes diétát is csak azoknak tartanák fent, ahol kimutatott a táplálékallergia, illetve ennek veszélye nagyon magas.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a többség szerint a tej igenis finom. Magában, grízzel, müzlivel, főzelékben, kakaóban, pudingban, vajnak-tejfölnek-sajtnak-joghurtnak feldolgozva. Na megyek is, iszom egy habos kávét. Az utcában meg csilingel a boci-boci tarka fedőnevű autó, jól megrakva mindenféle tejtermékkel.
Források:
Tetra Pak- Gfk kutatás és összefoglaló és a Tej Világnapja ismertető
http://pediatrics.about.com/od/milk/a/08_organic_milk.htm
http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/ency/article/002448.htm
http://www.med.umich.edu/yourchild/topics/feedbaby.htm
http://kidshealth.org/parent/food/infants/feed12yr.html
http://www.diseaseproof.com/archives/hurtful-food-cows-milk-and-kids-arent-made-for-each-other.html
http://www.thenazareneway.com/diet/milk.htm
1. American Academy of Pediatrics, Committee on Nutrition. The use of whole cow’s milk in infancy. Pediatrics 1992;89:1105-9.
