Áll az illetékes minisztérium képviselője a mikrofon előtt, és döbbent arccal magyarázza, hogy ez már azért hallatlan, egyesek arra vetemednek, hogy eladják az üdülési csekket.
Jó reggelt kívánok.
Ez egy piacgazdaság, nemdebár? Ahol mindennek ára és árfolyama van, sőt, piaca is. Annak is, ami nincs, ugye ez tartja többek közt életben a hálapénzt, a korrupt közbeszerzéseket meg miegymásokat, ahol esetleg nem, vagy torzan működhetnek csak az amúgy általános piaci törvényszerűségek.
A piaci törvényszerűségeket lehet büntetni persze, épp annyi értelme van, mint kivágni az almafát ha az alma történetesen a fejedre pottyan. Lehet büntetni a gravitációért, csak épp az attól még a helyén marad.
Na. Kicsit árnyaltabban - van egyáltalán közgazdasági szempontból kár abból, ha valaki eladja az üdülési csekket? A népboldogítási szándékot hagyjuk, arra nem vagyok most épp vevő.
Tehát. A, B, meg C eladja a jegyeit D-nek készpénzért, mondjuk 80%-os árfolyamon, aki az összevásárolt csekkekkel elmegy egy wellness-szállóba.
A baj persz az, hogy D nem feltétlenül költ pluszpénzt az ágazatban, mivel van annyi csekkje, ami az igényelt szolgáltatásokat fedezné - hiszen A, B és C épp azért adta el neki, mert a) pénzre nagyobb szüksége van, valamint b) a csekkek értéke nem fedezi a megvásárolható szolgáltatás értékét, ahhoz még neki hozzá kéne járulnia készpénzben, ami momentán nincs neki.
A wellness-szálló megkapja így is, úgy is az állami támogatás összegét, legfeljebb ennél többet nem, kérdés, hogy ez elegendő-e arra, hogy életben maradjon. Bár van egy sanda gyanúm, hogyha nem marad életben, akkor lehet, nem is nagyon kéne neki. Az állam az rosszul jár, kérdés hogy mennyire - a többletforgalom nem generál plusz adóbevételt (ami az egyik cél), viszont nem áll a wellness-szálló tulajdonosa a munkanélküliek sorában egyelőre, és nem halmoz fel mondjuk egy rakás kifizetetlen közüzemi számlát.
Ha A, B és C egyszerűen wc papírnak használja a csekkjeit, mert eladni tilos, akkor ugyan állambácsi nem fizet állami támogatást a wellness-szállónak, aki így jól éhen hal majd, a népboldogításról sem beszélhetünk, hiszen nyaralni így sem ment el sem A, sem B, sem C (ritka eset szerintem, hogy valaki azért adja el a csekkjét, hogy a kapott pénzen mondjuk Törökországba utazzon), sehol nem keletkezett többletforgalom, sem több adóbevétel, viszont kidobtunk egy csomó admin költséget azzal, hogy szegény munkáltató megvette a csekket, valaki ehhez szállított informatikai rendszert, állambácsi meg lekönyvelte a tranzakciót valahol. Persze ez is jövedelem valakiknek, de innen nézve meg tök mindegy, hogy a csekket felhasználják, vagy papírrepülőt hajtogatnak belőle.
Szóval, leülhetsz fiam, egyes.
Annyi területen készülnek tökfölösleges tanulmányok és hatásvizsgálatok. Nyilván épp itt és erre nem készült, mert akkor nagyjaink talán a lobbinyomás ellenére látták volna, hogy számos adósságban fuldokló család a 25 ezres üdülési csekket nagyjából vagy a hajára kenheti, vagy eladhatja a szerencsés kisebbségnek, akinek még futja nyaralni.
Csak azt nem értem már megint, hogy hol itt a bűncselekmény. Mondja el már nekem valaki, mert nem fér abba az istenverte közgazdász fafejembe.
